2011. november 9., szerda

karácsony

mit csinálsz? nem tudod?
Van gondod? nincs gondod!
Azt mondod, hogy nem lehet
Azt mondom csak hogy nem mered.

Még két nap és karácsony
Örülnék, de nincsen barátom
Fenyőfa az ég alatt
Olykor egy vallás rabja vagy

Ég alatt, ég fölött
A szívedbe egy kulcs törött
Nem nyithatja senki sem
Bárcsak lenne esélye

Halva született álmoknak
nem adhatunk alvókat
Valaki mentsen végre meg
Az egész föld most megremeg

Viszlát viszlát drága kép
Egy tűsarkú hirtelen rád lép
Fegyveres őrök partiban
Megaláznak mert a fasz kivan

Függöny mögött aludni
Az lenne jó meg a bicikli
menekülni a kép elől
ne izgulj az öregség megöl.

2011. november 8., kedd

holiday inn

valaki körbezárta ezt a négy falat
és köztük nem más csak egy én maradt
lámpafényben ég el az az izgalom
amit éreztem egy ideig vagy nem tudom

ősz osztrákok öltönyökben mondják
öltözz fel úgy jobban illesz hozzánk
függöny mögül néz fel rád a város
költs egy vagyont, ma ismét a kezed a párod

PayTV PayTV
miafasznak PayTV?
PayTV PayTV
Miért csak te vagy PayTV?

Hotelszobaromantika egyedül
fojtogasd magad máshogy nem sikerül
elmenned egy pillanatra
nem akarok élni a pillanatnak
csak lenne már vége de ez az eleje
indiai mikulás a kéményben
taxizó kopaszok faggatnak
turbános jugoszláv hagyd abba
jó lesz ez jó lesz ez de hideg van
az osztrákok akcentusa hallatlan

legalább lányokat látnék de az sincsen
hegymenetben biciklizik a kincsem
kapcsold csak 20asba a lábgörcs jó
drigende lieferung ich muss los

2011. október 9., vasárnap

5lett egy utcában sétál

az élet olyan iszonyatosan viszonylagosan
borzasztóan szomorúan
poshad be egy mederbe
hányszor mondjam még hogy tekerd le
sápadtan nézem ahogy felém néz
mit tegyek végre hogy boldog légy?
vajon keverjek le egy pofont végre
vagy kiáltsam feléd hogy jobban is élhetsz?

kilincset fogtam a kezed helyett
azt hittem több badarságot már nem engedhet
nekem ez az élet
tényleg de tényleg de tényleg
én nem úgy gondoltam ezt tudod jól
amikor elhívtalak pecázni az túlzás volt
zárjál lámpába egy vad legyet
később tudod még hasznos lehet

2011. szeptember 30., péntek

sötét oldal

lepke hull alá
sárgáskék egy álom
a kezem mutat rá
felhők mélyén várom

a pillanat a gyönyör
bátor érzés félni
egy pillanat de tömör
kár, hogy ezt kell nézni

farsangba öltözött alkonyat
szőnyegbe tekert a tükröm
az elhízásról még alkudhat
sikolt egyet az egyik háztömb

nem eszek többé salátát
nem hegyezek többé ceruzát
nem lesz többé ferde hát
nem kergetlek egy életen át

eljössz még
majd ittmaradsz
utoljára csak egy cetlit hagysz,
hogy elköltöztél, többet ne keressek
sokkal izgalmasabb az ismeretlen
vegyél te is mobil wc-t,
vegyél te is mobilwc-t
vegyél te is mobil wc-t,
vegyél te is mobilwc-t
vegyél te is mobil wc-t,
vegyél te is mobilwc-t
vegyél te is mobil wc-t,
egészséges is nemcsak szép!

2011. szeptember 19., hétfő

lap

Tengernyi vizisí parkot árasztott el
a képzelet
Senkiházi kurva a finn tartós tej
az életem.
Halihó anya, ittvagyok
szélsőséges hangulat és buzgalom
a rzsinak nem fáj az élet

gusztustalan gondolat a kényelem
a bánat
gyermeteg fényekből hagyott félelem
látlak
bábuk vagyunk a sors bábjai
bábukból épülnek a fények sztárjai
kukába kerül a büszkeség

2011. szeptember 13., kedd

lépés

A könyvtárban talán megtalállak
Akasztva épp repülő lovak közt
tudom csak egy kabalaállat
de mégis túl gyorsan jön.

Álljunk meg egy színdarabban
kedves ahogy magadba öntesz
Luther márton röhög rajtam
a vallásod lassan elömleszt.

2011. szeptember 12., hétfő

királylányok satufékje
volt a népnek két sárga pékje
senkit nem zavart a kenyérszag
semmi maradt az z egy kölesmag

lamantin háton két bálna táncol
emberfület egy zsiráf pácol
hason csúszik egy fecskefészek
ma minden intimsebész részeg

elfogyott a kenyérmag
vagy ember vagy kenyér vagy
halad felfele a viziló
hóna alatt egy zsebes kicsi tó

benne ugrál a lamantin
táncoló bálnák ropják kinn
fut mellettük a pék és a sebész
miénk a kenyérmag tiétek a vész

lábat lógat a giliszta
tényleg még csak tavasz van?
kutyaszorítóban hasmenés pihen
egy igazi sakkjátszma az bizony ilyen

Nincs kegyelem, mondta károly
kispóroltam a fát a fából
helyette maradt a szilikon csöcs
ha nem vagy leszbi jobb ha arrébjössz

fbg

satuba raktam a fejem
két mérföldnyí spárga az úton
mit kéne tenni nekem?
egy áldozatként nagyon unom

sikító könyvespolc dől rám
sárga fények eszik a talpam
kicsit sok most az izzadság
felkenődik egy démon a falra

minek eszem ma salátát
amikor a hús az olyan finom
láttál e már boldog fát?
a depresszív teve elég kínos

2011. július 22., péntek

űrelosztás

Valaki a holdon azt mondta
ugorj bele a vadonba
vágjál ki még egy-két fát
építs űrhajót repülj rám

mindig mindig csak enni kéne
falni a jót, főni a saját lébe
nincs jogod megítélni hogy jól vagyok e
mert belül te sem vagy jobban sem.

miközben a csillagok közt malac hátán
repül el a szerelmes lánykád
nézel fel a végtelenbe
milyen jó lenne most egy étterembe

ahol felszolgálják a kedvenc arcod
magad előtt a kedvenc tükrödet tartod
ráélvezel mert szereted magad
belőled csak egy fehér folt marad

marsra szállt egy ürge hát
ő sem ugyanolyan fürge már
mint régen volt ugye még emlékszel
amikor vásároltunk félpénzzel

miénk a világ de nem csak az
a homlokunkra egy cetli tapadt
elolvasásához nagyító kell
rá van írva, hogy out of order

2011. május 31., kedd

napfogyatkozás

kicsit leszakadt ma az ég
kicsit fáj még az hogy látlak
légyszi menjünk távolabb még
ütközzünk neki a tájnak

szerintem nincs is isten
szerintem meg te nem vagy
ne kételkedj már kérlek
a kéz hirtelen merevre fagy

egy érintésben egyesül
a föld a víz az állat
és közben énekel egyedül
az ember egy egyszerű vágyat

bárcsak én lennék az aki
megmenthetne bármit
vagy legalább valaki
akit valaki ámít

a habok ellepnek mindent
a sötétség elrejti a szenvedést
meghalt mindenki ingyen
a nap nevetve heverész
mindent ami csak élő
elragadott a semmibe.
bárhova elért ő
nem emlékszik már senkire.

2011. május 14., szombat

szombaton pesten nincs partiélet.
csak bekapcsolják a sarki gépet
kiad egy kis zajt gyorsan táncolnál
holnap a világvége vár

szállj el mindig
ugye fáj egy picit
kérlek szépen
járjál vélem
játsszál mással
kedves házzal
szerkentyűvel
bökj meg tűvel...

2011. május 5., csütörtök

minek?

minek kéne bulizni ennyire részegen?
mégis minek bazmeg ezt tőlem kérdezed?
jönnek a csajok és majd csak minket akarnak
nem láttak ők még ilyen szép farkakat

na gyerünk gyerünk nyomás be a buliba
mennék de asszem van itt egy kis galiba
ez a kopasz állat nem enged be
azt mondja hogy a klub meg van telve

na majd én megmondom neki vigyázz onnan
nem tudom, h tudod e de majdnem megasztár voltam
a palcsó meg az sp bennt vár ránk
enged be vagy megbaszom az anyád

aztán egy hirtelen pofon meg egy rugás a földön
de mindjárt én adok neki hogy jól visszahőköljön
kortyolok egy picit, jobb horog a levegőbe
megfejelve küld el az intenzívre

De nehogymár, engedj be
hát ezért jöttem fel pestre
hogy ne jussak be egy discóba?
egy időzített bomba vagyok kioldva
csak engedj be minden jobb lesz
csinálok én hangulatot az lesz a börleszk
megemlegetik majd a történelemkönyvek
és cserébe én csak egyet kérek

hogy engedj be, engedj be, engedj be, engedj be

nemigen mennek nekem a költői képek mostanság,de majd még meglátom, majd megpróbálom ugyanezt a buliba részegen nembeengedős sztorit álcázottabban leírni:)

2011. április 21., csütörtök

doomsday

Mi lenne ha neked azt mondanám most
Hogy van olyan, hogy egy kicsit nagyon
Vagy egy nagyon kicsit mégis nézzél
csak egy pillanatra megigézzél
És közben mondd nekem azt is hogy mit adjak érted
legyen egy picit megint érdek ez az élet
csinálj kis temetőt az agyamból
tűnjön el benne a sok haldokló
gondolat

Még semmi sincs veszve
táncoljunk már egy kicsit
körbe körbe
Játszd a játékot
Építsünk fölénk egy szarhalmot.

Aztán a nap is lement mi meg csak néztünk fel-le
hogy lehet ilyen unalmas ez a balatonlelle?
és fellövik az első rakétákat
szikrával szinezve az égboltat
milyen boldogok is voltunk
mikor mind meghaltunk
lassan elporladtunk
elhagytuk mind a világunk

2011. március 20., vasárnap

n

álmomban ott van a tenger
felnézek repülünk csak fel, fel
körülöttem táncol az égbolt
elképzeltem ahogy átkarolt

kéz a kézben szállunk felhők szárnyán
bárcsak itt lenne és nem csak várnám

napozunk a siker fényében
órát eldobva lubickolunk a tenger időben
rengeteg erdő közt elbújunk tőlük
igen, mondom, én vagyok a hősük

azt kérdi a világ
zsoldosa vagy a sorsnak
te mit mondanál?

hiteles e nevetni
ilyenkor, mikor belül sírsz
sokszor mást szeretni
zavarosan kérdezni, hogy félsz?
engeded hogy átöleljenek
mások esetleg becézzenek?

sokba kerüljön-e hogy tetszel nekem?
zárkózzak el tőled, ha nem jelentkezel?
ez után majd mire gondolunk?
ragaszkodunk vagy mindent megbánunk?
ennek az egésznek mi értelme?
talán egyszer majd elmondod te?
lesz-e az egésznek folytatása?
engeded majd hogy gondoljak másra
kérlek ne számítson többé semmi

több hónap semmi után ismét valami. harmadikak lettünk, és még úgy is hogy nem vártam el, meg nem is számítottam rá, hogy nyerünk néhol csalódott vagyok. örülök, hogy megerősítettek minket, hogy érdemes csinálnunk, tanácsokat is néhol elismerem. de. mégis, ott van valami, ami miatt nem tudok örülni nagyon. az, h én nem játszottam jól? valószínű. más jobb díjat kapott ugyanezért a helyért? lehet, de nem hinném, végérvényben nem számít. zenélni szeretnék. és várom a vasárnapot. meg azt, h ne legyen valami miatt mindig valami kisebb nagyobb balhé. de olyan úgyse lesz. butítom magam épp a tv-vel. haragszom, hogy miatta mostanság nem írok szöveget. de kinek a hibája ez? az enyém:)
a lényeg, hogy jó volna úgy próbálni, mint szabiék. van egy terem és ott este is zavartalanul kreatívkodhat az ember, ami a ritka hétvégi próbákból nekem kicsit hiányzik. gondolom gyulának is. na mindegy, megyek aludni, vagyis nem az, de lesz ez még jól, ha meg nem akkor úgyis kesergek majd rajta eleget:)

2011. január 21., péntek

inkább a kád

Ti unott testek hagyjatok élni
Engedjetek végre lélegezni
eresszetek az utált szorításból
szabaduljunk a megszokástól

inkább egyedül mint veled
a nagy semmibe élvezek bele
nyakamat harapva testemet kívánod
mást se hallok csak utált sírásod

Testek halmában feledném
a haját a szemét, mindenét
minélkül élnem kell
gergő ébredj fel

vár a bú
vár egy nő
ugyanaz mint a múltkor
ő sose jő
nem kell senki
főleg nem te
hagyjál már békén
reggel van menned kell.

2011. január 16., vasárnap

nem tudom mit gondoljak

különlegesek vagyunk-mondtad mikor
egy cipőtalp épp a földbe tipor.
süllyedtünk lejjebb, az élet már távol
nem fogunk hallani a tragédiáról.

a földet érte, de te már messze
repülök veled, de eresztenéd kezem
elvágyódsz innen, tested semmis
zsákba került az a test is

fények tánca közt elhullok én is
nem ismerlek hiányzol mégis
lehettél volna egy a sokból
de kiválasztott lettél, eltávozol most.

vagyis távoztál már, neked mindegy
távolban komédia, mégis sír minden
gyújtsunk lángot, fényét az éjjel issza
nyugodj békében, ránk ne nézz vissza.