pálkatapéter

hideg van itt, nagyon hideg
tekintete felém mindig rideg
észreveszi hogy fáj nekem?
a szimpla tény: már nem szeretem.

még szeretkezzünk még egy percet
magamban már terveztem a tervet
mondja a szót mit te tán sonem.
hogy monjam el: ez nem szerelem.

szenved nagyon, szenvedünk együtt
a féltékenység magja minket legyűrt.
hiába harcol, minek a félelem,
itt a vége mert ez már nem szerelem.

nem egy szám csak egy versféle, nincs kdevem elmagyrázni pillanatnyi fellángolás, elmúlásról, mert minden elmúlik, csak vikulám nem.

rossz kedvem van rossz, volt már ennél jobb is
mit mondjak, tán csak azt hogy ma igen rossz itt
ebben a bőrben, bár soknak biztos rosszabb
de az nem érdekel, a saját gyötrelem hosszabb.