2010. január 30., szombat

2:57

magányos este egymagamban
egy gondolat kavarog az agyamban
veled lenni sokkal korábban
elveszni az örök magányban.

jönnél ide hozzám nem szólván
elmondanám hogy engem biztos bánt
ez az egész dolog szar volt már
nagy teher volt az elmúlás

tán még sakkoznánk egyet mielőtt elmennénk
győznénk párszor de semmit nem nyernénk
neked az idődet pazarlom
sok ember útjában már nem állok

intesz nekem, gyere menni kell
az idétlen búcsut azt felejtsd el
lesz helyettem nekik más
kivel azt a kicsi űrt pótolják

elindulunk kifelé visszanézek
maradjanak meg nekem az emlékképek
bár majd elfelejtem ezt is, mint a létezést
ez az utazás végre véget ért.

végre? megingok ez igy nem jó
elmennék én veled de itt van még ó
pár dolog ami miatt maradnék
hát ha lesz ebből még egy értelmes vég

nem szólsz semmit, rámnézel
majdnem megérintesz azzal a hideg kézzel.
de végül elfordulsz és rámhagyod
még visszatérek lrted te is jól tudod

akkor már nem lesz vicc vagy ábránd
csak az örök üresség vár majd rád...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése